Elsodent Bio+

Az Elsodent világelső az olyan kompozitok, és resin alapú anyagok* fejlesztésében, amelyek magas biokompatibilitású, nem hidrolizálható építőelem molekulákat tartalmaznak (UDMA – uretán dimetilakrilát), mindemellett kiváló fizikai, mechanikai és esztétikai tulajdonságokkal rendelkeznek. 2016 végére már minden Elsodent termék BisGMS, TEGDMA, BPA és HEMA-mentes változatban kerül forgalomba. Termékeiken jól láthatóan fel van tüntetve a biokompatibilitásra utaló jel.

Mérgező anyagok a fogászatban

A fogászatban felhasznált anyagokkal szemben megfogalmazott egyik legfontosabb követelmény a biokompatibilitás (biokompatibilis = az élő szervezettel kölcsönhatásbanem lép, arra káros hatást nem gyakorol). Az amalgám visszaszorulásával azt gondolhattuk fogászatban felhasznált anyagok már nem tekinthetők károsnak. A manapság elterjedt műanyag alapú fogászati anyagok (pl. tömőanyagok, cementek) biokompatibilitása azonban a legújabb kutatások szerint még koránt sem tökéletes.

A műanyag bázisú fogászati anyagok

Kisebb molekulájú építőkövekből, ún. monomerekből* állnak, amelyek a felhasználás során fizikai, vagy kémiai hatásra összekapcsolódnak, azaz polimerizálódnak**: fizikai hatás pl. a megfelelő hullámhosszúságú fénnyel történő megvilágítás, míg kémiai hatás a katalizátorral való összekeverés. A polimerizációs folyamat során a fizikai tulajdonságaik is megváltoznak – megkötnek, megkeményednek. Így lesz például egy paszta állagú anyagból megfelelő keménységű tömés.

*monomer=műanyagok kis molekulájú építőeleme
**polimeralizálódás=a monomerek összekapcsolódnak láncokká és az anyag megszilárdul

Szabadon maradó monomerek

A legfrissebb kutatások szerint a műanyag alapú fogászati anyagok (kompozitok*, cementek) polimerizációs aránya mindössze 38-65%, azaz az építőkövek közel fele eredeti állapotában marad. Ez ugyan a fizikai tulajdonságaikat nem befolyásolja (tehát kiváló tömés készíthető belőlük), ám a gond ott van, hogy mivel a polimerizációt követően a szerves molekulák (BisGMA, TEGDMA, HEMA) közel fele kötetlen állapotban marad, azok idővel a szájüregbe juthatnak.

*kompozit=műanyag alapú tömőanyagok

Toxikus hatás

2012 óta rohamosan nő azon tanulmányok száma, amelyek azt mutatják, hogy kompozit tömés készítését követően a BPA és származékai megjelennek a nyálban, sőt a vizeletben is. Ezen molekulák többségét a nyál enzimjei további kisebb molekulákra bontják, amelyek mérgezőek lehetnek a szervezetre, illetve potenciális rákkeltők. A hatások kiterjednek a magzatokra, gyermekekre, és a felnőttekre is különböző anyagcsere betegségek és fejlődési rendellenességek formájában.
Ma az Európában forgalmazott műanyag bázisú fogászati anyagok 87,8%-ában az építőkövek, azaz monomerek BisGMA, TEGDMA és HEMA. Így elmondható, hogy a tömések, ma legalább akkora – ha nem nagyobb – kockázatot jelentenek a páciensek egészségére, mint az amalgám hőskorában.

TEGDMA (tri-etilén-glikol dimetilakrilát)

Folyékony monomer, általában a BisGMA hígítására alkalmazzák – 8-10% közötti koncentrációban. A nyál enzimjei könnyen formaldehiddé bontják, amely erősen toxikus, és bizonyos sejtek genetikai állományát is képes károsítani, azaz potenciális rákkeltő.

BisGMA (bisfenol A diglicidil metakrilát)

Széleskörűen alkalmazzák a műanyag alapú fogászati tömőanyagok és cementek gyártása során Bisfenol-A-ból (BPA) és glicidil metakrilátból szintetizálva. A hidrolízise során a molekula felbomlik és ezek az építőelemek ismét felszabadulnak.
A BPA lehetséges hatásai a reproduktív funkciókra:
•    hímnemű embriók feminizációja
•    hereatrófia
•    prosztatamegnagyobbodás
•    pajzsmirigy fejlődési rendellenesség
•    hatással van a nemi hormonok rendszerére is
•    felnőtt férfiak defektív spermatogenezise ( spermaszám, motilitás csökkenés)
•    libidócsökkenés, erekciós problémák

HEMA (hidroxietil metakrilát)

Rövid láncú monomer, amely könnyen átjut a sejtfalon és képes reakcióba lépni a DNS-sel, és mutációt okozni – karcinogén (potenciális rákkeltő).

Hogyan lehetnek forgalomban egészségkárosító fogászati anyagok?

Egyrészt a probléma csak nem rég óta ismert, másrészt napjainkig nemigen volt alternatív megoldás. Az utóbbi években azonban már vannak forgalomban olyan fogászati – műanyag bázisú – anyagok, amelyek nem tartalmaznak a fent említett egészségkárosító alkotóelemeket: ilyenek pl. a francia Elsodent magas biokompatibilitású – Bis GMA, TEGDMA és HEMA mentes – termékei.
Így megfelelő szabályozás hiányában az orvos felelőssége, hogy olyan anyagokat alkalmazzon, amelyek nem károsítják a páciensek egészségét.